Játékos kereső  

Hírek

A futball „iparág” gazdasági fejlődése

2019-12-28 14:43:57

Félelmetes számok a nemzetközi labdarúgás pénzügyi mutatói között

A futball „iparág” gazdasági fejlődése

A nemzetközi labdarúgás nemcsak sportszakmailag, de gazdasági értelemben is fejlődik, különösen igaz ez az elmúlt egy évtizedre, amely idő alatt a labdarúgás szabályszerű iparággá nőtte ki magát, elképesztő mértékű bevételt termelve – főként persze a nagy európai klubok számára. És a növekedési folyamat láthatóan tovább folytatódik.

A statisztikai adatok leginkább az európai klubfutballról állnak rendelkezésre, ezek pedig azt mutatják, hogy az európai labdarúgó klubok bevétele összességében a 2008-as 11,3 milliárd euróról 20,1 milliárd euróra, vagyis csaknem a duplájára nőtt. Ez évente átlagosan 6,6% mértékű árbevétel-növekedést jelent. Persze nem minden európai klub tudhatja magát ilyen kedvező helyzetben, hiszen közismert tény, hogy a legnagyobb bevételekre az öt „top” bajnokság – vagyis az angol, a spanyol, a német, az olasz és a francia liga – csapatai tesznek szert évről évre. Beszédes adat, hogy ezen öt ország klubjai az összbevételből mintegy 75%-kal veszik ki a részüket (és ez az arány folyamatosan növekvő tendenciát mutat), közülük is az angol klubok árbevételi részesedése a jelzett időszakban 22%-ról 27%-ra nőtt. Vagyis az európai összbevétel több mint egynegyede angol klubokhoz kerül.

Ha csupán a 2011. óta eltelt éveket nézzük, a bevételek volumene 2017-tel bezárólag (eddig állnak rendelkezésre hiteles, valid statisztikai számadatok) így is 50%-os növekedést mutat, miközben ugyanezen időszakban a nemzetközi átigazolások száma 60%-kal, pénzben kifejezett értéke viszont 120%-kal nőtt! Ez az átigazolási díjak radikális emelkedésére utal, ami a hírek alapján minden futballszerető körében közismert. Nem meglepő módon, az átigazolási díjak 71%-a a „top 5” bajnokság klubjaié, míg az Európán kívüli klubok összességében csupán 5% mértékben részesednek az átigazolásokból.

Szemléletes adat továbbá a játékosügynöki díjak mértékének emelkedése, amelyek 2013 és 2018 között nem kevesebb, mint 150%-kal (tehát két és félszeresükre) emelkedtek, főként Európában.

A játékosok szempontjából kedvezőtlen tendencia, hogy a nemzetközi futballban a fizetések évről évre lassabb ütemben növekednek, mint a klubok bevételei (ez alól egyetlen év, a 2015-ös képezett kivételt). Jelenleg 61,3% a fizetésekre költött összeg aránya a teljes bevételhez képest, ami negatív rekord, vagyis az alkalmazottak egyre kisebb mértékben részesülnek a futball gazdasági növekedéséből. Közülük a játékosok az összes bérköltség 71%-át teszik ki, ez összességében 43,3%-a a klub bevételeinek. Tehát átlagban egy európai klub a bevételeinek 43,3%-át költi a játékosok fizetésére; ez az arány jóval alacsonyabb, mint pl. az amerikai sportokban kollektív tárgyalások eredményeként kialakított bevételi felosztás.

Mindehhez hozzátehetjük még, hogy az átigazolások egy részénél az átigazolási díj meghaladja a játékos teljes fizetését, amit az adott szerződés alapján kap, ami meglehetősen aránytalannak mondható.

További meghökkentő tények a FIFPRO által közzétett korábbi jelentésből:

-    világszerte a játékosok 74%-a nettó 4000 amerikai dollárnál kevesebbet keres havonta;
-    az átlagos szerződéses időtartam 22,6 hónap;
-    a FIFPRO felmérése alapján a játékosok 29% számolt be arról, hogy a klub részéről nyomást gyakoroltak rá a szerződéses/átigazolási tárgyalások során; 41%-uknak volt fizetési elmaradása az elmúlt két szezont tekintve.

Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy miközben a nemzetközi labdarúgás gazdasági értelemben dinamikusan növekszik, a bevételek növekedési ütemét leginkább az átigazolásra költött összegek követik arányosan (jóllehet ezt a tendenciát döntően mindössze néhány futballnagyhatalom ország klubjai határozzák meg), a labdarúgók bérezésének növekedése jóval kisebb ütemű. Nyilvánvalóan óriási eltérések vannak a játékosok lehetőségei között a topligákban illetve a kisebb bajnokságokban, az élvonalbeli vagy alacsonyabb osztályú klubokban. Nehéz tehát olyan következtetéseket levonni, pláne olyan megoldásokat javasolni, ami egységesen minden játékos érdekét szolgálja.

Egy dolog bizonyos: mivel a gazdasági növekedés töretlen folytatódása sosem garantált, a fent írt tendenciák sem tarthatnak örökké, így például az átigazolási díjak illetve ügynöki jutalékok ugrásszerű növekedésének mindenképpen korlátokat kell szabni. Ez a reformtörekvés a FIFA idén elfogadott módosító szabályaival kezdetét is vette.