Játékos kereső  

Hírek

"Stadionépítésben ötven év lemaradásban voltunk"

2018-03-06 13:56:56

A Világgazdaság riportja Csányi Sándor MLSZ-elnökkel

"Stadionépítésben ötven év lemaradásban voltunk"

"Át kell alakítani az utánpótlásképzés támogatását, döntően arra építve, hogy hány olyan játékost nevel ki egy-egy műhely, aki felnőttként eljut a magyar élvonalig, külföldi bajnokságig vagy a válogatottig" – mondta a Világgazdaságnak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke.

Komoly sportdiplomáciai siker, hogy megválasztották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökének. Gólt nem szerezhet a játékosok helyett, de mit profitálhat ebből a magyar labdarúgás?

"Nem voltam még FIFA-alelnök, tíz év múlva könnyebben válaszolnék arra, mit lehet profitálni belőle. De azt már most látom, hogy a FIFA-ban, valamint az európai szövetségben, az UEFA-ban betöltött tisztségeim révén sokkal több olyan információt kaphatunk, illetve olyan kapcsolatokat teremthetünk, amelyek a magyar futball fejlesztését is szolgálhatják. Például két év múlva tervezzük áttekinteni a versenyrendszert, hogy lássuk, bevált-e a modell, amelyet alkalmazunk. A Profi Ligák Szövetsége elnökét is felkértem arra, osszák meg velünk a tapasztalataikat, melyek a 10, 12 és 16 csapatos bajnokságok előnyei, hátrányai. A nemzetközi és az európai szövetségben napirenden van több olyan törekvés, amellyel magam is egyetértek, ilyen például az UEFA-ban a pénzügyi fair play második szabályozása: tovább szigorítanák, hogy a klubok csak annyit költsenek, amennyi bevételük van, indokolatlan kiadásokkal pedig ne próbáljanak ideiglenesen előnyt szerezni, egyúttal nem fenntartható módon gazdálkodni. De azt is jó iránynak tartom, hogy a versenysorozatok bevételeinek visszaosztásánál növelni kell a szolidaritást, hogy több pénz jusson a labdarúgás hátországának, az utánpótlásnak."

Összevetve a szomszédos és a visegrádi országok bajnokságaival a magyart, az NB I.-ben szereplő játékosok 288 ezer eurós átlagértékkel csak tízből a nyolcadikok, a légiósok aránya a negyedik legtöbb, 30,8 százalék, az átlagéletkor pedig 26,3 évvel a legmagasabb. Mit üzennek ezek a mutatók?

"Azzal elégedett vagyok, hogy a külföldi labdarúgókra jutó játékpercek száma csökkent 2010 óta, a fiatal játékosok szerepe viszont kevesebb bizakodásra ad okot. Míg a környező országokban komoly meccsterhelést kapnak a 18-19 éves játékosok, addig nálunk még mindig az idősebb, tapasztaltabb játékosoké a főszerep. Márpedig az életkor szorosan összefügg a piaci értékkel. Egy 22 éves futballista „ára” a többszöröse lehet a hasonló képességű 30 esztendős társáénak, de ehhez fel is kell hozni a megfelelő szintre. Változtatni kell, ezért is tervezzük átalakítani az utánpótlásképzés támogatását, döntően arra építve, hogy ki nevel ki olyan játékosokat, akik akár a saját, akár más NB I.-es vagy NB II.-es klubban, külföldi bajnokságban, a válogatottban szerepelnek. Azoknak az utánpótlásműhelyeknek, amelyek nem képesek kinevelni ilyen játékosokat, fölösleges támogatást adni, minderről már a hetekben tárgyal az MLSZ."

Az előbb említett tíz régiós bajnokság mezőnyében a 2696-os nézőszám a negyedik legalacsonyabb. Miért?

"Az alacsony nézőszám számomra azért rejtély, mert televíziós nézettségben nemcsak a magyar válogatott mérkőzései, hanem a bajnoki találkozók is rendre megverik a népszerű sorozatokat. Ha a színvonal tartaná távol az embereket, akkor a tévében sem néznék. Az okok feltárására munkacsoportot hoztunk létre Orosz Pál, a Ferencváros vezérigazgatójának vezetésével, megnézzük, milyen értékesítési és marketingeszközökkel tornászhatjuk feljebb a látogatottságot. Tegyük hozzá, sokan játszottak az elmúlt években vendégstadionokban, amíg a sajátjukat építették vagy felújították, ez sem segítette a stabil törzsszurkolói gárda kialakulását. De ha minden csapat birtokba veheti új otthonát, a modern környezet és a megfelelő kiszolgálás kimozdíthatja majd az embereket."

A társaságiadó-kedvezmény rendszerének (TAO) 2011-es létrehozása óta a klubok programjaira 196,7 milliárd forintot hagytak jóvá, emellett saját TAO-programjaira 66 milliárdot használt fel a szövetség. Hatékony a forráselosztás?

"Ahhoz, hogy egy egyesület TAO-támogatást vegyen igénybe, a programját az MLSZ elnökségének jóvá kell hagynia, az apparátus pedig ezeket a döntéseket megfelelően előkészíti, és valóban csak olyan programokat hagyunk jóvá, amelyek a magyar labdarúgás érdekeit szolgálják. Az MLSZ programjaira szánt összeg jelentős része az OTP-től származik. Ebből a szövetség transzparens módon önkormányzatoknak, iskoláknak, sportszervezeteknek hirdet pályázatokat, melyekhez 30, hátrányos helyzetű térség esetén 10 százalék önrész biztosítása szükséges. Mindez kimondottan az amatőr futballt szolgálja: amikor átadunk egy pályát, tapasztalataink szerint heteken belül telt ház van, a számítógép mellől leginkább a futballal lehet elrángatni a fiatalokat. Minden felhasználást szigorúan, benchmarkok alapján ellenőrzünk, egy fűnyíróra vagy gereblyére sem lehet akármennyit elkölteni. Összességében 2010 óta több mint 1100 új pálya épült, hozzávetőleg 1500 sporttelepet újítottak fel. A játékosok száma megduplázódott, ma már közel 270 ezer; és másfélszer annyi, mintegy 12 ezer csapat van."

A stadionépítések mögött csak kisebb mértékben állnak TAO-források, és gyakori kritika, hogy miért kell ennyit futballarénákra költeni. Az új Puskás-stadion például több mint nettó 140 milliárd forintba kerül. Mikorra lesz kész?

"A stadionnak 2019 nyárutójára, kora őszére kell elkészülnie. A napokban egyeztettem Fürjes Balázs kormánybiztossal, a tájékoztatása szerint ezt a határidőt tudjuk tartani, sőt talán nyerhetünk is egy kis időt, mert a tervezettnél valamivel előrébb tartanak a kivitelezési munkálatok. Remélhetőleg ez az extrém hideg elmúltával is így marad, és tavasztól őszig látványosan halad tovább az építkezés. Tudom, hogy örök vita van a stadionberuházások körül, de azt látni kell, hogy az ezt megelőző ötven évben egyáltalán nem költöttünk labdarúgó-létesítményekre, csak Budapesten közel kétszáz pálya tűnt el. Egyetlen UEFA-igényeket kielégítő stadionunk sem volt, ma már több is van. Néhány év alatt talán soknak tűnik, hogy hirtelen ennyi futballaréna nyitotta meg a kapuit, de a rájuk szánt összeget valóban érdemes fél évszázadra visszamenőleg leosztani."

A 2020-as Európa-bajnokságnak Magyarország az egyik rendezője, de ez nem jelent részvételt alanyi jogon. A Nemzetek Ligáján át is vezethet az út az Eb-re, vagy a hagyományos selejtezősorozaté a prioritás?

"A kvalifikáció szempontjából a Nemzetek Ligája legfeljebb az utolsó szalmaszál lehet. Bár ennek a sorozatnak a mérkőzései hamarabb, már idén ősszel elkezdődnek, az Európa-bajnoki selejtezők pedig csak jövő tavasszal, a huszonnégy Eb-résztvevő csapatból húsz ezen az úton jut el a tornára. Arra törekszünk, hogy a magyar válogatott is köztük legyen, ez adna biztonságot. Ettől függetlenül mindent meg kell tenni a Nemzetek Ligájában a minél jobb helyezésért, mert nem tudhatjuk előre, rákényszerülünk-e, hogy ott ragadjuk meg az esélyt."