Játékos kereső  

Hírek

Mérföldkő a játékosok pénzügyi érdekvédelmében

2020-02-13 15:23:01

Forduljatok bizalommal a HLSZ munkatársaihoz!
 

Mérföldkő a játékosok pénzügyi érdekvédelmében

FIFA Labdarúgó Alap
(Fund for Football Players)


A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és a játékosok nemzetközi érdekképviseleti szervezete, a FIFPRO (melynek a HLSZ is aktív tagja), megállapodást kötöttek egy új FIFA pénzügyi alap létrehozásáról, amelynek célja, hogy ennek keretében és terhére nyújtsanak pénzügyi segítséget azoknak a labdarúgóknak, akikkel szemben klubjuk fizetési elmaradást halmozott fel és nincs is lehetőségük a jogos követelésük behajtására.

A FIFA erre a célra összesen 16 millió dollárt (USD) különített el a 2022-ig terjedő időszakra, amelyet az alábbiak szerint osztottak fel: 2020. évre 3 millió $, 2021-re és 2022-re 4-4 millió $, ezen felül további 5 milliót allokáltak a visszamenőleges, 2015. júliusától mostanáig tartó időszakban felhalmozódott követelések fedezetére.

Az elmúlt időszakban számos jelentés – így mindenekelőtt a FIFPRO saját kutatásának eredményeként létrejött státuszriport („Globális munkaerőpiaci jelentés: munkaügyi feltételek a professzionális labdarúgásban” címmel), melyhez a HLSZ is hozzájárult adatszolgáltatással – alátámasztotta a klubok fizetési elmaradásaiból eredő vitás ügyek számának növekedését világszerte.

2019-ben a FIFA felülvizsgálta Fegyelmi Szabályzatát, amellyel megteremtette a fizetési elmaradásokkal szembeni hatékonyabb fellépés kereteit, főként az adós klubok jogutódlásával kapcsolatban (vagyis azokra a szituációkra nézve, ahol a fizetésképtelen klubot tudatosan csődbe viszik és  új gazdasági társasági formában működtetik tovább, azzal a célzattal hogy „megússzák” az elmaradt játékos-bérek kifizetését).

A mostani FIFA-FIFPRO megállapodás célul tűzte ki egy vegyes monitoring bizottság felállítását a két szervezet képviselőinek részvételével, amely az alaphoz beérkező kérelmek kezelését, elbírálását végzi majd.

Fontos hangsúlyozni, hogy arra továbbra sem lesz lehetőség, hogy az elmaradt fizetéseket teljes egészében fedezze az újonnan létrehozott pénzügyi alap, mindazonáltal ez egy erős biztonsági hálót jelenthet a bajba jutott játékosok számára.

A FIFA elnöke, Gianni Infantino üdvözölte a kezdeményezést, és így fogalmazott:
„Ez a megállapodás illetve a nehéz helyzetbe került játékosok megsegítése iránti elköteleződésünk is mutatja, hogyan értelmezzük a saját szerepünket a futball irányító hatóságaként. Feladatunknak tartjuk, hogy segítő kezet nyújtsunk a labdarúgás közösségén belül azoknak akiknek szükségük van rá, első helyen a játékosoknak, hisz ők a kulcsszereplői a labdarúgásnak”.

Hasonló véleményt fogalmazott meg az újonnan létrehozott alappal kapcsolatban Philippe Piat, a FIFPRO elnöke is:
„Az elmúlt öt évben húsz ország több mint ötven klubja jelentett csődöt, ezzel bizonytalan és nehéz helyzetbe sodorva labdarúgók százait. Ez az alap értékes segítséget és támogatást jelent azoknak a játékosoknak és családjaiknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A szóban forgó klubok közül sokat azért vittek csődbe és hoztak létre helyettük „új” klubot, hogy így bújjanak ki a felhalmozott fizetési kötelezettségek teljesítése alól. A FIFPRO régóta kampányol ez ellen a gyakorlat ellen, és köszönet illeti a FIFA-t, hogy úgyszintén igyekszik visszaszorítani ezt a Fegyelmi Szabályzata eszközrendszerén keresztül.”

Az új alapot kezelő mechanizmus 2020. július 1-étől kezdődően működik a gyakorlatban. Azok a játékosok nyújthatnak be fizetési igényt az alaphoz, akik bíróság vagy más erre feljogosított hatóság által megállapított követeléssel rendelkeznek a klubjukkal szemben, amelynek behajtására gyakorlatilag nincs esély (csőd esete). A főszabály tehát az, hogy a játékosnak rendelkeznie kell a követelés fennállását rögzítő jogerős hatósági döntéssel (hogy ez pontosan mit jelent, az a gyakorlatban fog majd kikristályosodni, vélhetően pl. egy MLSZ bizottsága által hozott döntés elegendő lehet), azonban az egyedi esetek körülményeit minden esetben mérlegeli majd a bíráló bizottság, így akinek nem áll rendelkezésére hivatalos döntés, az sem teljesen esélytelen a pénzügyi kompenzációra.

A FIFPRO mint nemzetközi érdekképviseleti szervezet felvállalta, hogy rajta keresztül jussanak el a világ bármely pontjáról érkező igények a bíráló bizottsághoz. A beérkező igényeket megvizsgálják és tájékoztatják a kérelmező labdarúgót, hogy milyen dokumentumokat, információkat kell még benyújtaniuk.

Annak érdekében, hogy igényük minél nagyobb eséllyel nyerjen pozitív elbírálást, a HLSZ természetesen a Magyarországon játszó labdarúgók rendelkezésére áll, hogy még azelőtt véleményezze a konkrét igényt és az alátámasztó dokumentumokat, mielőtt azok megküldésre kerülnek a FIFPRO felé. Arra bíztatjuk az ilyen helyzetbe kerülő játékosokat, hogy igényükkel elsőként a HLSZ-hez forduljanak, ahol megfelelő tanácsot kaphatnak a további lépések megtételére.

Bár garancia tehát nincs a követelés teljes megtérülésére (sőt jellemzően csak részbeni kompenzációra ad majd lehetőséget az új alap), ezzel együtt óriási előrelépés, hogy az indokolt esetekben a bajba jutott játékosok számíthatnak a részbeni pénzügyi segítségre.


Ugyanakkor ez a nemzetközi intézkedés a játékosok pénzügyi érdekeinek védelmében nem jelenti azt, hogy az egyes országokban ne lenne szükség saját, belső bérkompenzációs mechanizmus létrehozására, sőt, éppen a várható FIFA-kompenzáció részlegessége miatt továbbra is több mint indokolt lenne a magyar bérgarancia alap létrehozása. Ez természetesen a labdarúgó szövetség hatáskörébe tartozik, hiszen a pénzügyi alapot a magyar klubok által befizetett (pontosabban a szövetségi juttatásokból visszatartott) összegekkel lehetne feltölteni, ami viszont egyértelműen feltételezi az MLSZ ilyen irányú elköteleződését. A HLSZ ezt az elmúlt időszakban több alkalommal kezdeményezte, eddig eredménytelenül, remélhetőleg a FIFA mostani fellépése ismét ráirányítja a figyelmet ennek fontosságára.

A csődhelyzetbe kerülő klubok által ki nem fizetett (és ezáltal soha meg nem térülő) munkabér-követelések sajnos Magyarországon sem példa nélküliek. Emlékeztetőül: az elmúlt években több harmad-, másod-, sőt első osztályú klub (a teljesség igénye nélkül: Győri ETO, Tatabánya, Pápa, Pécs, Kecskemét) esetében is bekövetkezett ez az áldatlan helyzet, ezeknél a csapatoknál játékosok tucatjai vártak és várnak azóta is hiába több havi munkabérük kifizetésére.