Az alábbiakban néhány érdekes mutató tekintetében összehasonlítjuk az NB I számadatait az európai elitbajnokságokkal. Előzetesen leszögezzük a nyilvánvalót: természetesen a magyar bajnokság minősége nem vetekszik az angol, a német, a spanyol, az olasz és a francia élvonallal, ezért inkább csak a tendenciák miatt lehet érdekes egy-egy adat összevetése.
Nézőszám:
GER: 43 090, ENG: 38 040, ESP: 27 477, ITA: 24 806, FRA: 22 295, HUN: 3 075.
Magyarországon utoljára az 1975/76-os idényben volt tízezer felett az átlagos nézőszám (10 088), de az még a mindenkori csúcsot jelentő ötvenes években sem érte el a 18 ezret (az 1955-ös rekord: 17 179). A jelenlegi háromezres adat egy nagyságrenddel kisebb érték, mint a topbajnokságoké.
Kimenet (pref.: hazai):
HUN: 51% / 24% / 25%, ENG: 49% / 18% / 33%, GER: 45% / 24% / 31%, ITA: 44% / 27% / 29%, ESP: 42% / 30% / 28%, FRA: 42% / 29% / 29%.
Amint az látható, nálunk a legerősebb a hazai pálya előnye, a bajnoki meccsek több mint felénél a pályaválasztó csapat behúzza a három pontot. A döntetlenek arányában középmezőnyben vagyunk. Legtöbb remi a spanyoloknál van (30%), míg legkevesebb Angliában (18%).
Szabálytalanság (hazai+vendég):
HUN: 14,6 + 15,5 = 30,1; ESP: 13,4 + 13,2 = 26,6; ITA: 12,9 + 13,2 = 26,1; FRA: 12,4 + 13,3 = 25,7; GER: 11,5 + 12,0 = 23,5; ENG: 10,3 + 10,2 = 20,5.
Nem lehetünk bészkék rá, hogy a topbajnokságokhoz képest nálunk sokkal több a szabálytalanság. Különösen érdekes, hogy a közismerten kemény - és ebben az összevetésben kiemelkedő - Premiership mérkőzéseihez képest az NB I-ben másfélszer több a fault.
Labdabirtoklás (pref.: hazai):
ESP: 52,3% / 47,7%, ENG: 52,1% / 47,9%, FRA: 51,8% / 48,2%, GER: 51,4% / 48,6%, HUN: 50,6% / 49,4%, ITA: 50,2% / 49,8%.
Mindegyik vizsgált pontvadászatban a hazai csapatok rendelkeznek magasabb mutatóval. A vezető spanyol élvonalban nem ritka a 80%-ot elérő érték sem. Magyarországon csak egyetlen meccs, a meglepetésre 1-0-ra végződő Haladás-Ferencváros bajnoki domináns csapata haladta meg a 70-os labdabirtoklást (az FTC 72%-ot produkált). Szintén magyar sajátosság, hogy a jellemzően az eredményességgel együtt növekvő labdabirtoklási adatok nálunk nem követik ezt a trendet, az NB I-ben gyakorlatilag nincs szignifikáns összefüggés a 30-70%-ig terjedő skálán mozgó labdabirtoklás és az eredményesség között.
Szöglet:
ITA: 5,7 + 4,9 = 10,6; ENG: 5,6 + 4,6 = 10,2; GER: 5,3 + 4,8 = 10,1; HUN: 5,5 + 4,4 = 9,9; ESP: 5,7 + 4,0 = 9,7; FRA: 5,5 + 4,2 = 9,7.
Ebben a mutatóban nincs jelentős különbség a bajnokságok között. A két szélsőérték (9,7 - 10,6) egyetlen sarokrúgásnyi különbséget mutat. Magyarország a középmezőnyben szerepel. Jellemzően 10 szöglet várható egy-egy bajnokin, 5,5 / 4,5 megoszlásban.
Lövés / Kapura / Gól (HGól/VGól):
GER: 19,7 / 9,7 / 3,12 (1,76 + 1,36), ENG: 18,2 / 8,8 / 2,83 (1,59 + 1,24), ITA: 20,0 / 9,1 / 2,72 (1,50 + 1,22), ESP: 18,4 / 8,7 / 2,59 (1,42 + 1,17), HUN: 23,4 / 8,9 / 2,57 (1,52 + 1,05), FRA: 18,3 / 8,5 / 2,49 (1,42 + 1,07).
A Bundesliga kiemelkedik gólgazdagságával a többi bajnokság közül. Magyarországon hozzájuk képest 0,55 góllal kevesebb várható egy-egy mérkőzésen. A vendégcsapatok termelékenysége vonatkozásában mi állunk az utolsó helyen (1,05 gól/meccs).
Lövések pontossága (lövés/gól):
GER: 6,32; ENG: 6,44; ESP: 7,11; FRA: 7,35; ITA: 7,36; HUN: 9,04.
Ez az a terület, ahol egyértelműen megmutatkozik a magyar és a topbajnokságok közötti egyik jelentős különbség. A legpontosabban célzó németek után a többi négy kiemelt pontvadászat viszonylag kis különbségekkel lemaradva következik a rangsorban, az NB I viszont jelentős lemaradással utolsó helyezett (9,04 lövés/gól). Csaknem másfélszer annyiszor kell próbálkoznunk egy-egy gólhoz, mint a németeknek.
Itt hívjuk fel a figyelmet egy érdekes egybeesésre. A lövések pontossága és a nézőszámok szerinti ranglista feltűnő analógiát mutat, csak egy századnyi különbségen múlt, hogy pontosan ugyanaz a sorrend alakuljon ki mindkét összevetésben. Ahol pontosabban céloznak a csapatok, ott a nézőszám is magasabb - legalábbis itt és most.
Leggyakoribb eredmények:
HUN: 1-0 (14,7%), 1-1 (12,2%), 2-0 (9,6%), 2-1 (9,6%)
ESP: 1-1 (13,7%), 1-0 (10,7%), 2-1 (9,7%), 2-0 (8,7%)
FRA: 1-1 (13,4%), 1-0 (12,1%), 0-1 (9,4%), 0-0 (8,4%)
GER: 1-1 (12,3%), 2-1 (8,2%), 3-1 (7,4%), 2-0 (6,6%)
ENG: 2-0 (11,9%), 1-2 (9,7%), 2-1 (8,8%), 1-1 (8,2%)
ITA: 1-1 (10,7%), 1-0 (10,0%), 2-1 (10,0%), 0-0 (8,0%)
Nem meglepetés, hogy négy esetben az 1-1-es eredmény viszi a prímet, a magyar bajnokság örökranglistáját is magasan ez a kimenet vezeti. A 2018/19. évi idényen viszont az NB I-ben az 1-0 vezet, az előfordulási aránya 14,7%. Annál érdekesebb, hogy Angliában a 2-0-s hazai siker vezeti a rangsort.