Játékos kereső  

Hírek

Topcsapatoknak kedvez az új lebonyolítási rendszer

2019-06-07 08:39:51

A tervezet szerint nehezebb lesz bekerülni, mint bennmaradni a Bajnokok Ligájában

Topcsapatoknak kedvez az új lebonyolítási rendszer

Az európai klubszintű labdarúgás az elmúlt évtizedek legnagyobb horderejű átalakítása előtt áll, ami a versenyrendszereket, azok lebonyolítási rendjének megváltoztatását illeti.

Az európai kupák lebonyolításának reformtervezete
és annak hatásai


Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) célja a reformokkal egyfelől a nemzetközi mérkőzések számának növelése, amely nem titkoltan a televíziós közvetítési jogdíjak jelentős emelkedését is maga után vonhatja. Emellett a reformok jelentős hozadéka lehet az is, hogy az eddigiekhez képest több ország még nagyobb számú klubja kap esélyt arra hogy megmutassa, megméresse magát a nemzetközi színtéren, amelynek természetesen a labdarúgók fejlődése illetve karrierjük alakulása szempontjából is jótékony hatása lehet majd. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a nemzetközi kupacsapatok játékosait érintő, már jelenleg is túlzott mértékű meccsterhelésről, amelynek a játékosok egészségére gyakorolt hatása orvosszakmailag is bizonyított.

A tervezett reform szerint a Bajnokok Ligája főtáblás mezőnye – a jelenlegihez hasonlóan – 32 csapatot számlál majd, azonban a BL-résztvevő klubok köre a jelenlegihez képest sokkal állandóbb lenne. A mezőnyt négy csoportra osztanák (8-8 csapattal), és a csoportküzdelmek eredményei alapján a csoportok első öt helyezettje a következő idényben is a BL-ben szerepelhetne, sőt a 6. és 7. helyezettek közül is négy csapat (osztályozót követően) megőrizhetné BL-tagságát. Mellettük mindössze 8 új csapattal egészülne ki a mezőny évről évre: az Európa Liga négy elődöntősével, valamint a négy topliga egy-egy további (értelemszerűen a már BL-résztvevő csapatokat leszámítva legelőkelőbb bajnoki helyezést elérő) csapatával. Amellett, hogy első hallásra kissé bonyolultnak tűnhet ez a lebonyolítási rend, egyvalamit első hallásra meg lehet állapítani: aki egyszer bekerül a BL-főtáblára, az nagy eséllyel megőrizheti tagságát akár hosszú távon, ugyanakkor bekerülni igen nehéz, a jelenlegi selejtezős rendszerrel összehasonlítva sokkal nehezebb lesz.

Az Európa Liga versenykiírása a tervezett reform szerint két divíziót, ha úgy tetszik első- és másodosztályt foglalna magában: az „EL 2”-ben – melynek bevezetését legkorában 2021-re tervezi az UEFA - összesen 64 csapat küzdhetne Európa-szerte 4 regionális ligába sorolva, mindegyikben 4 db négyes csoporttal. Az EL 2 regionális első helyezettjei automatikusan feljutnának a következő idény Európa Liga csoportkörébe, kiegészülve a Bajnokok Ligája 8 kieső csapatával, valamint a nemzeti bajnokságokból egyelőre nem ismert szempontok alapján kiválasztott 20 további csapattal.

A reformok tekintetében nincs még végleges döntés, a fejlemények alakulásáról igyekszünk a későbbiekben számot adni honlapunk olvasóinak.

A játékosok érdekvédelme szempontjából ugyanakkor elgondolkodtatóak a tervezett reformok  várható hatásai. Egyfelől természetes, hogy minden játékosnak sportszakmai szempontból egyértelmű célja, hogy minél több nívós nemzetközi mérkőzésen léphessen pályára. Ám egy topjátékos meccsterhelése már jelenleg is az egészségügyi határértéket közelíti: egy konkrét példával illusztrálva, a Tottenham csatára, a dél-koreai Son-Heung-Min a tavalyi évben összesen 73 mérkőzésen szerepelt (többnyire kezdőként végig játszva), köztük 22 válogatott meccsen lépett pályára, és e mérkőzések 75%-a kevesebb mint 5 nap kihagyással követte az előzőt, vagyis az orvosilag indokolt minimális pihenőidő nem állt a játékos rendelkezésére. Ráadásként ez idő alatt összesen 101 ezer kilométernyi repülőutat tett meg, amelynek ilyen mértékben ugyancsak lehetnek a szervezetre káros hatásai (elsősorban az akklimatizáció hiánya, a folyamatos időeltolódás miatt).

A labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezete, a FIFPro a kockázatokra hangsúlyosan hívja fel a döntéshozók figyelmét, leszögezve, hogy a nemzetközi labdarúgás versenyrendszereinek innovatív megújítása fontos és közös cél, azonban a játékosok egészsége mindenkor elsődleges szempont kell hogy legyen.

Érdekes, hogy az európai ligák (köztük a négy topliga, azaz az angol, spanyol, olasz és német bajnokság szervezői) túlnyomó többsége ellenzi a jelzett reformok bevezetését, mivel féltik a saját bajnokságuk presztízsét és súlyát, sportszakmai és gazdasági értelemben egyaránt (mondván, a csapatok és játékosaik, de a médiaszolgáltatók is nagyobb fókusszal koncentrálnak majd a nemzetközi versenyrendszerekre, mint a hazai bajnokságra). E félelem megalapozottnak tűnik, hiszen gazdasági statisztikai mutatók bizonyítják, hogy a négy topligát tekintve sokkal gyorsabb ütemben emelkedtek a televíziós jogdíjak a klubjaik nemzetközi szereplése kapcsán, mint a hazai mérkőzésekhez kapcsolódóan, erős tendencia figyelhető meg tehát a médiaérdeklődés nemzetközi versenyrendszerek felé való eltolódása irányába. Az érdekellentétek miatt még a folyamatosan zajló egyeztetések mellett sem valószínű hogy rövid időn belül pont kerül a reformelképzelések végére, bíztató ugyanakkor, hogy az UEFA külön is biztosította a játékosszervezetet, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a döntés mérlegelése során arra, hogy a játékosok érdekeit szem előtt tartó megoldások szülessenek.