Játékos kereső  

Hírek

UEFA-státuszjelentés (I.)

2019-03-06 12:54:22

Magyarországon fél évszázada változatlan az őszi-tavaszi lebonyolítási rend

UEFA-státuszjelentés (I.)

Február utolsó hetében a játékos-érdekvédelem tevékenységének aktuális kérdéseiről kétnapos munkakonferenciát tartott a FIFPro. A rendezvényen szervezetünket dr. Horváth Gábor és dr. Erdős Dániel képviselte. A szakma-specifikus témák mellett külön figyelmet és említést érdemel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) részéről tartott előadás, amely az európai klubok aktuális helyzetével foglalkozott.

Szerdán induló sorozatunkban – a teljesség igénye nélkül – négy részletben megosztjuk Olvasóinkkal az elmúlt évek adatainak elemzése alapján összeállított státuszjelentés legfontosabb, legérdekesebb megállapításait. Igyekeztünk az anyagot néhány magyar vonatkozású adattal is kiegészíteni.


1.    Bajnoki rendszerek

Az európai országok többségében a hagyományos lebonyolítási rendben szervezik az élvonalbeli labdarúgó bajnokságot, ezt a lebonyolítási formát „téli bajnokság” (winter league) néven aposztrofálják, szembeállítva – elsősorban időjárási okok miatt – a tavasztól őszig tartó időszakban zajló „nyári bajnokságokkal” (summer league). Ez utóbbi rendszert alkalmazzák értelemszerűen a skandináv országokban, de emellett például Írországban, Kazahsztánban, Fehéroroszországban, Grúziában és a balti államokban is.

A bajnokságok több mint fele esetében az évközi (téli) szünet több mint egy hónapig tart, azonban 10 olyan ország is van, ahol az élvonalbeli bajnokság egyáltalán nem tart évközi szünetet.

A ligák legtöbbje a hagyományos körmérkőzéses lebonyolítási rendet követi, ahol minden élvonalbeli csapat kétszer vagy többször játszik valamennyi együttessel a bajnokság során, ez alapaján alakul ki a végeredmény. Van azonban számos példa (egész pontosan 18 országban) a rájátszásos lebonyolításra is, ahol az alapszakaszt követően alsó- és felsőházra osztva folytatódnak a küzdelmek. Érdekesség, hogy ez a rájátszásos rendszer az elmúlt évtizedben egyre terjed, ez idő alatt megduplázódott az ily módon szervezett európai bajnokságok száma.

A legnépesebb élvonalbeli bajnokságok a Bundesliga kivételével a „topligák”, azaz a spanyol, az angol, a francia és az olasz élvonal, míg a legkisebb létszámmal az azeri, moldáviai, lett, litván illetve az andorrai bajnokság működik. Összességében az európai élvonalbeli klubok száma valamelyest csökkent az elmúlt években (jelenleg 710), dacára annak, hogy két országban (Gibraltár, Koszovó) is az elmúlt években indult el az önálló élvonal.

[Magyarországon - a háborús időszakokat leszámítva - 1901 óta folyamatosan megrendezik az első osztályú labdarúgó-bajnokságokat. Kezdetben csak fővárosi együttesek szerepeltek benne, a premier öt csapat részvételével zajlott. Az 1926-27. évi idénytől vesznek részt vidéki együttesek is a pontvadászatban. Ekkor már 10 résztvevős volt a mezőny... Sokáig jellemzően 18, majd 16 csapat alkotta az elitet, jelenleg pedig 12 együttes vesz részt a bajnokságban. A múlt században többször sor került az őszi-tavaszi és a tavaszi-őszi lebonyolítási rendszerek közötti váltásra. Végül az UEFA kupasorozataihoz való alkalmazkodás jegyében 1970-ben végleg beállt a jelenleg is érvényes őszi-tavaszi struktúra.]