Játékos kereső  

Hírek

UEFA-státuszjelentés (III.)

2019-03-08 10:31:04

Az utolsó két évtizedben háromszorosára nőtt a büdzsé

UEFA-státuszjelentés (III.)

Február utolsó hetében a játékos-érdekvédelem tevékenységének aktuális kérdéseiről kétnapos munkakonferenciát tartott a FIFPro. A rendezvényen szervezetünket dr. Horváth Gábor és dr. Erdős Dániel képviselte. A szakma-specifikus témák mellett külön figyelmet és említést érdemel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) részéről tartott előadás, amely az európai klubok aktuális helyzetével foglalkozott.

Szerdán induló sorozatunkban – a teljesség igénye nélkül – négy részletben megosztjuk Olvasóinkkal az elmúlt évek adatainak elemzése alapján összeállított státuszjelentés legfontosabb, legérdekesebb megállapításait. Igyekeztünk az anyagot néhány magyar vonatkozású adattal is kiegészíteni.
 

3.    Árbevételek

A legmaghatározóbb statisztikai adat az európai klubok működését tekintve, az éves árbevétel alakulása. A gazdasági növekedés üteme elképesztő: csak a 21. század eddig eltelt részében – azaz alig több mint másfél évtized alatt - megtriplázódott a klubok összbevétele: míg 2000-ben ez a mutató 6 milliárd Euró volt, 2017-ben már 20 milliárd fölé kúszott.

A növekedés üteme az elmúlt két-három évben volt a leggyorsabb, éves szinten 1,6 Mrd euróval kerestek többet az európai klubok, az előző évi adathoz képest. Összesen 43 európai ország első osztályú klubjai esetében mutatható ki az utolsó lezárt üzleti évben (2017) árbevétel-növekedés, közülük 17 országban az összesített növekedés jelentős mértékű, 15%-ot meghaladó. Nem meglepő módon, ezen a téren is a topbajnokságok klubjai járnak az élen, ezek közül is a Premier League klubjainak összesített árbevétele csaknem a duplája a második leggazdagabb spanyol bajnokság klubjaiénak.

A klubok többsége természetesen alacsonyabb árbevételből gazdálkodik, az UEFA kimutatása szerint 452 európai klub árbevétele 10 millió Euró alatt marad, további 124 klub a 10-50 milliós tartományba esik, 47 egyesület tartozik az 50-100 milliós, míg további 42 klub a 100-300 milliós árbevételi sávba. A csillagászati összegeket bezsebelő „elit”, vagyis a 300 millió Eurónál magasabb (de némelyikük esetében a 800 milliót is elérő) éves bevétellel rendelkezők sorába jelenleg 12 nagy európai klub tartozik. Beszédes adat, hogy a 30 leggazdagabb klub éves árbevétele teszi ki az összes európai első osztályú klub bevételének 49%-át.

A legnagyobb mértékben a televíziós közvetítési jogdíjakból kapott részesedés, valamint az UEFA által folyósított eredményességi pénzek növelték a klubok árbevételét az elmúlt tíz évben, de majdnem duplájára nőtt ezen idő alatt a szponzorációs és kereskedelmi bevételük is.

Az UEFA elemzése kitér a munkabérek színvonalának alakulására is. Szemléletes, hogy míg az európai szövetség pénzügyi fair play szabályozásának bevezetését megelőzően a bérek növekedési üteme mindig meghaladta az árbevételek növekedésének ütemét, addig a szabályozást követően ez az arány látványosan megfordult. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben az európai klubok bérterhei összességében kisebb mértékben nőnek, mint amilyen ütemben a bevételük növekszik, vagyis gazdaságilag fenntarthatóbb működés irányába haladnak.

[Magyarországon - feltételezhetően - mindösszesen két olyan klub működik, amelynek éves árbevétele eléri a 10 millió eurós (cca. 3,3 milliárd forintos) szintet. Ez a büdzsé megfelel az európai alsó-középkategóriának. Az NB I egyesületeinek zöme jellemzően 1-2 milliárd forintból gazdálkodik.]

Kapcsolódó anyagok:

UEFA-státuszjelentés (I.)

UEFA-státuszjelentés (II.)