Játékos kereső  

Hírek

UEFA-státuszjelentés (IV.)

2019-03-09 10:27:28

Az európai klubok átlagosan bevételük 63%-át fordítják bérköltségekre

UEFA-státuszjelentés (IV.)

Február utolsó hetében a játékos-érdekvédelem tevékenységének aktuális kérdéseiről kétnapos munkakonferenciát tartott a FIFPro. A rendezvényen szervezetünket dr. Horváth Gábor és dr. Erdős Dániel képviselte. A szakma-specifikus témák mellett külön figyelmet és említést érdemel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) részéről tartott előadás, amely az európai klubok aktuális helyzetével foglalkozott.

Szerdától szombatig tartó sorozatunkban – a teljesség igénye nélkül – négy részletben megosztjuk Olvasóinkkal az elmúlt évek adatainak elemzése alapján összeállított státuszjelentés legfontosabb, legérdekesebb megállapításait. Igyekeztünk az anyagot néhány magyar vonatkozású adattal is kiegészíteni.
 

4.    Bér- és transzferköltség

Az egyik legfontosabb gazdasági mutatószám szerint a klubok átlagosan bevételük 63%-át fordítják bérköltségekre (ebben nemcsak a játékosok, hanem a stáb valamennyi tagjának bére is benne van), és ez az arány az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat.

Érdekesség, hogy a kisebb bajnokságok között van néhány – így például az ukrán, a skót vagy a portugál liga – amelyben hatalmas szakadék húzódik a legnagyobb klubok és a többiek költségvetése (és így a munkabérre fordítható keret) között, emiatt valószínűleg ezekben a bajnokságokban hosszú évekre előre borítékolható, hogy a két-három „nagy” klub közül kerül ki a bajnokcsapat. Az abszolút első helyezett a bérekre fordított költségvetés (és annak növekedése) tekintetében a spanyol Real Madrid, amely 2017. évben 32%-os éves bérnövekedést felmutatva, elsőként lépte át az évi 400 millió eurós álomhatárt a bérköltség tekintetében.

Végezetül az európai szövetség elemzése foglalkozik az átigazolásokra fordított források alakulásával is. E téren az látható, hogy míg 2008 és 2014 között nagyságrendileg stagnált az európai klubok átigazolási összegkerete, addig 2015 után egy ugrásszerű növekedéssel majdnem a duplájára nőtt a klubok átigazolási aktivitása. Ezen idő alatt az öt topliga (vagyis az angol, spanyol, olasz, német és francia bajnokságok) részesedése az európai transzferekből 58%-ról 71%-ra emelkedett, vagyis az európai átigazolási piacon a transzferek több mint kétharmada ezekben a bajnokságokban, vagy ezek között zajlik le.

Jelenleg a klubok által az átigazolásokra fordított források átlagos növekedési üteme már meghaladja az árbevételük növekedési ütemét, a gazdasági növekedés tehát az átigazolások terén még gyorsabb tempót mutat.

[Az UEFA éves pénzügyi beszámolója szerint az NB I-es klubok összbevétele 89 millió euró volt (28,3 milliárd forint) 2017-ben. Ennek 63%-át, vagyis 56 millió eurót (17,8 milliárd forintot) költöttek fizetésekre, ez 26%-os emelkedés az előző évhez képest. Egy klub 2017-ben átlagban 4,7 millió eurót (1,5 milliárd forint) költött bérekre, amivel a 23. helyen állunk az 55 UEFA-tagország között.]


Kapcsolódó anyagok:

UEFA-státuszjelentés (I.)

UEFA-státuszjelentés (II.)

UEFA-státuszjelentés (III.)